Az évszázados hagyományoknak megfelelően a húshagyó kedden, a Fejér megyei Mohán megrendezett népszokás felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
Kovács Sándorné polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a falu apraja-nagyja felkészült az érkező vendégek fogadására. Megjegyezte, hogy tavaly 2-3 ezren vettek részt a tikverőzésen, idén az előzetes bejelentkezések alapján hasonló létszámot várnak.
A faluvezető közölte, hogy a programra számos iskola, óvoda és turistacsoport jelentkezett be az ország különböző részeiről, főként Fejérből és a környező megyékből.
A mohai népszokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett "tyúkverésről" kapta, a tyúkok fenekét a maskarások furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet és a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.
Tikverőzéskor a jellegzetes maszkot és színes szalagokkal díszített gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatal férfiak 15 fős menete hangos kiáltozással járja végig a kis falucskát, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő "szómatörökkel".
A színes farsangi menet tagjai betérnek minden házba-udvarba, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást mint a termékenység és bőség szimbólumát. A "varázslás" részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, hogy a kormozással mindannyian a varázslat részeseivé legyenek.
A "jutalom" sem marad el, sonkaszeletekkel, kolbásszal rakják meg a "tojásszedő lányok" kosarát, s frissen sütött farsangi fánkkal, kávéval, üdítővel, néhol borral vendégelik meg a tikverőzőket.
A télkergető, farsangbúcsúztató tikverőzésnek érdekes eleme Mohán a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, tudományosan nem sikerült megállapítani. Feltehetően évtizedekkel ezelőtt jutott eszébe egy mókás legénynek, hogy korommal kenje be a fehérnépeket és az ötlet azóta beépült a tikverőzés programjába.
Egyes feljegyzések szerint a tikverőzés története a török időkig vezethető vissza, majd kisebb-nagyobb kihagyások után Pesovár Ferencnek, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néhai néprajzkutatójának munkássága nyomán elevenítették fel több mint fél évszázada.
A mohai tikverőzés 2011 szeptemberében felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.