Eredetvédelmi fórum Székesfehérváron

A Földművelésügyi Minisztérium három évvel ezelőtt indította el Eredetvédelmi Programját, melynek célja az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők számának növelése, valamint a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.

Az egyediséget hordozó hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, italok olyan értékeket képviselnek, amelyeket nemcsak óvni, hanem a jövő nemzedékek számára megőrizni is kötelességünk – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Eredetvédelmi Országjárás székesfehérvári fórumán.

Az eredetvédelemmel, vagyis a földrajzi árujelzők használatának szabályozásával biztosítani tudjuk a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, szeszesitalok és borok hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában – emelte ki az államtitkár.

Nagy István arról is szólt, hogy az oltalom mögött nemcsak a minőségi paramétereket befoglaló termékleírás áll, hanem a termelők jogérvényesítési lehetőséget is kapnak az Európai Unión belül. Azaz nem lehet szegedi paprikát termelni a Balaton környékén, vagy gönci barackpálinkát előállítani Budapesten – tette hozzá.

A fórum keretében Gál Péter a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a fórumsorozatot a szaktárca azért indította el, hogy azokat termelőket is elérjék, akik eddig nem kerültek kapcsolatba a minisztérium eredetvédelmi programjával, s akiknek egyedi értéket képviselő termékeit a földrajzi árujelzők alkalmazásával meg tudják védeni.

Mint mondta, jelenleg Magyarországon már több mint 80 földrajzi árujelző áll oltalom alatt vagy folyamatban van az ezzel kapcsolatos eljárás. Hozzátette: ha a földrajzi árujelzők adta lehetőségeket a termelői közösségek jól alkalmazzák, jelentősen segíthetik a sikeres piaci értékesítést.

A földrajzi árujelzőkről és a védett eredetű termékekről az eredetvedelem.gov.hu oldalon található további információ.